Június közepén szülinapi bulit tartottunk. Gergőnek, a legjobb barátaimnak és nekem is május végén, június elején van a szülinapunk. És persze a kicsi Anna születését is megünnepeltük.
Eljött hozzánk Titusz, a messzi Írországból, Attila, és Xéni a kicsi Zoéval, keresztlány
kámmal.
Nagyon örültem, mivel azt hiszem, minenki jól érezte magát. Még a Zoécska is, annak ellenére, hogy most volt nálunk először.
Nem is hittem volna, hogy a két csöpp mennyire megérti egymást. Keresztlánykám gyakran benézett a kislányomhoz, és mondta: - Baba itt. Mikor Anna felsírt, Zoé rögtön tudta, mi a baja. Volt olyan alkalom, mikor Annácska a babakocsijában feküdt, hogy a kicsi Zoé odaállt a kocsi mellé, és a Hinta, palintát énekelve nyugtatgatta őt. Máskor pedig mutogatta, hogy adjuk oda Annácskának a cumisüveget, mert szomjas.
Bárcsak a jövőben is megmaradna ez a fantasztikus kapocs! Bárcsak ők is jó barátnők lehetnének!
És vajon miért feledjük mi el, mikor felnövünk, ezt a kommunikációs képességet? Hogyan tudnak ezek a csöppségek beszélgetni szavak nélkül?
Utolsó kommentek