Kicsit sűrű a május, ezért nincs annyi új bejegyzés, pedig téma lenne, hiszen Anna két éves lett, de majd szokás szerint pótoljuk! :-)
Mivel már csak egy cicánk maradt, de ő elég vad, csak néha jár haza, neve sincs igazi, ezért úgy döntöttünk, kellenek rendes cicák is egy rendes házhoz. Anyu talált egy hirdetést, el is mentünk a két kiscicáért, de az anyacicát is kérték, hogy hozzuk el. Elsőre kicsit meglepődtem, de aztán végül is miért ne? Elfér, és legalább együtt van a család.
Tartottunk tőle, hogy a kutyusokkal hogy barátkoznak meg, de szerencsére minden simán ment. Az anyacica az Anaxunamun (egyiptomi hercegnő) névre hallgat, és gyönyörű, nagy cica.

Nos, ő az, itt éppen elégedetten szemléli új birodalmát. :-)

Ők pedig Scout és Brave, bár mi tündesítettük a nevüket, de most fejből nem tudom még... :-) Mindenesetre megy a játék egész nap!

Na, ezt a blokkot minden kiscica imádta eddig, most sincs ez másképp!
Ahogy Anna is imádja a cicusokat. Amikor megérkeztek, még az előszobába raktuk őket, amíg előkészítettem a műhelyt nekik. Anna már ekkor is simizte őket, már ha hagyták. Azóta is kergeti őket a kertben, mikor kinn vagyunk.

Anaxunamun (ha jól írom) egyébként mindent lerendezett gyermekei biztonsága érdekében. Először a két kutyát kergette be az ólba (és még tartottam tőle, hogy a nagyobbik esetleg bántani fogja... lol), aztán az érdeklődő vad kandúrunkat kergette ki a kertből, majd az egérgyanús helyeket kutatta át.

Egyike a kutya-biztos helyeknek: a pad alatt, a hordó mögött.

És végül: Anna a konyhából tapsolva lesi, ahogy a cicusok az előszobában játszanak (Pötyi meg a háttérben napozik).

Utolsó kommentek